Doxolás

Fiktív példa a doxxing jelenségére, amelyben az áldozat nevét és címét teszik nyilvánossá

A doxolás, doxing vagy doxxing egy személyre vagy szervezetre vonatkozó, személyazonosításra alkalmas információk nyilvánosságra hozatala, általában az interneten keresztül és a beleegyezésük nélkül. Történelmileg a fogalmat mind ezen információk nyilvános adatbázisokból és közösségi médiaoldalakról (mint például a Facebook) történő összegyűjtésére, mind pedig a korábban privát, bűncselekmény vagy más csalás útján (például hackelés és social engineering) megszerzett információk közzétételére használták.

A korábban közzétett anyagok összegyűjtése és rendelkezésre bocsátása általában legális, bár a zaklatásra és megfélemlítésre vonatkozó törvények hatálya alá tartozhat. A doxolást olyan okokból is végezhetik, mint az online megszégyenítés, a zsarolás és a bűnüldözés önbíráskodó segítése, valamint a hacktivizmushoz is kapcsolódhat.

Etimológiája

A doxolás egy neologizmus, amely az angol "docs" ("documents", dokumentumok) kifejezésből ered, és arra utal, hogy valakinek a személyes adataiból egy dokumentumot készítenek és hoznak nyilvánosságra. Ezek a személyes adatok vagy bármilyen hasonló információk olyanok, hogy vagy teljes egészében magánjellegűek, vagy igen nehéz hozzájuk jutni.

Története

A bosszúállási célú nyilvánosságra hozatala a személyes adatoknak már az internet kora előtt létezett, például újságokban vagy pamfletekben. Például 1765-ben az úgynevezett bélyegtörvény a tizenhárom amerikai gyarmaton azt eredményezte, hogy az olyan szervezetek, mint a radikális Szabadság Fiai, elkezdték zaklatni az adóbehajtókat, és azoknak, akik nem voltak hajlandóak bojkottálni a Nagy-Britanniából érkező termékek vásárlását, újságokban hoztán nyilvánosságra a személyes adatait.

Az első internetes doxolás még neonácik és rasszisták adatainak nyilvánosságra hozataláról szólt. Olyan szélsőséges esetek is megjelentek, mint a Nuremberg Files nevű weboldal, ahol az abortuszt támogatókat listázták, és zaklatásukra, sőt megölésükre buzdított.

Magyarországon a szélesebb nyilvánosság előtt a Kuruc.info nevű weboldalon jelent meg a doxolás a 2000-es évek közepétől, ahol a szélsőjobboldali portál mindazon emberek nevét, címét, telefonszámát és fényképét tette közzé, akik az ő véleményük szerint káros ideológiát vagy véleményt fejtettek ki a nyilvánosságban, esetleg bűncselekményt követtek el, és direkt vagy indirekt módon a zaklatásukra buzdították a portál olvasóit.

Gyakori jellemzők

Azok az emberek, akik doxolás áldozataivá válnak, gyakorta válnak fizikai vagy verbális inzultus áldozataivá. Előfordul, hogy az adataikkal különféle szolgáltatásokra fizetnek elő, ételt rendelnek a címeikre, levelekkel kezdik el bombázni a postaládájukat, de előfordul az úgynevezett "swatting" is (valótlan bejelentés alapján a rendőrség vagy a terrorelhárítás ráküldése az illetőre azzal a váddal, hogy igen súlyos bűncselekményt követett el).

A hacker megszerezhetti az adatokat anélkül is, hogy az azonnal nyilvánosságra hozatal lenne a célja, hanem helyette egy általa ismert vagy még ismeretlen személlyel kapcsolatos információk után kutakodik, hogy később zsarolás vagy kényszerítés eszközévé tegye. Ugyancsak hozzájuthat ezekhez az információkhoz úgy is, hogy az áldozat közösségi oldalait töri fel. A doxolás igen gyakori a társkereső alkalmazásokban is, ahol az egyik fél a másiktól megszerzett magánjellegű információkat, képeket stb. a másik fél megalázása céljából tesz közszemlére, esetleg a személyazonosságát ellopva magát az áldozatnak kiadva kezd el kommunikálni másokkal. Különösen veszélyeztetett csoport e szempontból a homoszexuálisoké, akik esetében a nemi irányultságuk akaratuk ellenére történő nyilvánosságra kerülésének további negatív következményei lehetnek (ez az úgynevezett "outing").

Adott esetben az információkat nem hozzák nyilvánosságra, csak a potenciális áldozatnak mutatják meg, hogy mi mindent tudnak róluk, és a közszemlére tétellel zsarolják meg őket. Ez történt például az úgynevezett Gamergate-botrányban.

Az elkövetők motivációi sokfélék lehetnek. Lehet alapvetően pozitívnak gondolt célzatú, amelyben ártalmas viselkedést akarnak leleplezni, megnevezve a bűnös személyt. Mások megszégyenítés, ijesztgetés, vagy önbíráskodás céljából teszik, vagy azért, hogy szorongást keltsenek az illetőben.

Jogi szabályozás

Magyarországon a Büntető Törvénykönyv a személyes adattal visszaélés bűncselekmény alatt nevesíti a doxolást (személyes adat jogosulatlan kezelése haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva), valamint a tiltott adatszerzés bűncselekmény alatt (elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalmának vagy az abban kezelt adatoknak a kifürkészése és annak technikai eszközzel történő rögzítése). Ide köthető még az információs rendszer vagy adat megsértése és az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása. Jellemzően ehhez kapcsolódik még a zaklatás, a zsarolás, illetve a kényszerítés bűncselekménye.

A személyes adatok nyilvánosságra kerülése esetén az általános adatvédelmi rendelet, a GDPR 57. cikk (1) bekezdésének f) pontja és a 77. cikk (1) bekezdése alapján minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen a Hatóságnál, ha - megítélése szerint -  személyes adatainak kezelése megsérti az általános adatvédelmi rendeletet. A bejelentést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) lehet megtenni.

Lásd még

• Doomscrolling
• ElonJet
• Személyazonosság-lopás